Teadélután

Mindenek előtt szeretném megjegyezni, hogy köszönöm, Leah, hogy vállalkoztál első alanynak! 

{ Teadélután }

Leah a régi motorosok egyike, akinek legújabb bázisa a Teadélután. 

Elöljáróban szeretném kifejezni, szerintem találóbb és jópofább beköszöntő ez a teaélutános, mint a régi lelki szemetesláda, amely véleményem szerint negatívabb érzetet keltett. 

A design profi munka – egyszerű, minimalista, mégis nagyszerű. A .gif oldalfejléc szinte szagossá, meleggé teszi az összhatást. Könnyű és harmonikus, amitől tényleg egy kerti teázás jut eszembe, ahol csak a természet van és én. 

Kockás ember lévén, szeretem ha egy blognak van struktúrája és rendezett, ami a Teadélutánról elmondható: az 5 képből készült bejegyzéskezdők és a poszt végi AN-k rendszert alkotnak.  

Ha kicsit bele akarnék kötni, akkor a színpalettát, amit alkalmaztál (⬏), kicsit kontrasztosabbá tenném. Ilyen érzésem volt a műhelynél, ahol ugyan baromi tetszetős a naptár, de a kiemelt napon kívül nem látni semmit – cél, de azért mégsem teljesen; vagy például a kihúzott szavaknál, alig olvashatóak. 

Sok elrendezést látva mostanában, több blognál is észrevettem, hogy kikoptak a modulok és az oldalakba építették be őket, amivel nincsen gond, míg minden megtalálható, most sem volt másképp, minden ott van, ahol kell lennie, könnyű szörfölgetni az oldalon és beleveszni. Ami kimondottan tetszett, az a tartalomnál lévő oldalkód a blogregényekkel, egypercesekkel, címkekavalkáddal – Leah bátran nyúl kódoláshoz. 

A blog tartalmát illetően főképp személyes bejegyzések, vélemények, élménybeszámolók, kérdőívek, kihívások, ötletek és egy egyperces találhatóak – sajnálatos módon még történetek kevésbé, pedig a Láthatatlan húrok c. regényötlet kimondottan felkeltette az érdeklődésemet. Leah-nek van egyedi hangja, amit élvezet olvasni. Helyesírási hibával nemigen találkoztam, érződik, hogy sokat foglalkozol egy-egy bejegyzéssel. 

A blog maga gyönyörű, a tartalom bár nem sok, de élvezetes, viszont a minden jó és szépen túl van itt más is. Régebbről követem Leah munkásságát, sok-sok blogját láttam, futottam bele bezártakba, újrakezdettekbe. Noha tökéletesen érthető a magánélet, ihlethiány és kedvetlenség, érdemes eldönteni, hogy ki mit szeretne a blogolással. Célszerű egy blogon maradni, mert az olvasók egy idő után nem fognak tudni hova követni és/vagy nem is akarnak – remélem, hogy megmarad ez a blog neked. Nem tudom, mi alapján cserélsz vagy zársz és nyitsz újra blogot, én azt tudom javasolni ilyenkor, adj időt magadnak. Mert megvan a saját hangod, úgyhogy bízom benne, sok poszttal és történettel boldogítasz minket a Teadélutánon. 

Milyen ital lenne a blog? Mad Hatter's teakoktél  (Kattints rá, hogy megtudd, hogy készül el!)

A teás rumhoz:

• 1 (750 milliliteres) üveg érlelt rum
• 3 evőkanál tealevél, gyümölcsös keverék

A koktélhoz:

• 60 ml teával átitatott rum
• 20 ml limelé
• 15 ml cukorszirup
• 8 ml gyömbérszirup/gyömbérlikőr
• Lime gerezd díszítéshez

Rum elkészítése: 

1. Egy infúziós üvegbe öntsük a rumot, majd adjuk hozzá a teát.
2. Jól rázzuk fel és hagyjuk állni egy órát.
3. Szűrjük ki a teát egy finom hálószűrőn, és palackozzuk be a rumot. Tárolható, mint bármely más ital.

Koktél elkészítése: 

1. Egy shakerbe keverjük össze a teával átitatott rumot, a lime levét és a szirupokat. Töltsük meg jéggel.
2. Rázzuk fel a keveréket. 
3. Friss jéggel, és régimódi pohárba szűrjük le az italt. Lime-koronggal díszíthetjük a koktélt. 
4. Lehet tálalni! 

Forrás