{ Ellyne: Scarf }
Nem gondoltam, hogy verses kötetről is hozok írást, de örülök neki, hogy kezem közé akadt Ellyne: Scarf c. gyűjteménye.
Olyan sok helyen láttam szembe jönni Ellyne: Scarf c. verses kötetét, míg végül megvettem és letöltöttem. Először is szeretném tisztázni, kevésbé olvasok verseket, kevés fog meg, de azokat viszont tudom értékelni.
Amint befejeztem a 40 oldalas kis kötetet, az első gondolatom az volt: jópofa.
A látvány (aka borító, fontok, kis képek és díszítő elemek a versek mentén) aranyos. Jó magam biztos letisztultabbá és elegánsabbá tettem volna a gyűjteményt, a versekhez egy serif típusú fontot választottam volna. De meglehet ez volt a cél direkt, a képek magában utalnak már valamire, lehet van erre szükség a mostani világban. A borító színárnyalata tetszik, megnyugtató, de rajta a motívumok nem sok mindenent mondanak.
A tartalomhoz találtam egy verset a Scarfból, ami szerintem nagyszerűen leírja a kötetet:
Nem mindig kell több száz oldal ahhoz,hogy valaki tudjon üzenni egy tartalmasat.Azt persze nem mondom,hogy ez enyém pont az,de szeretném azt hinni,legalább egy valakiben lyukat üt,és az nem az a személy,aki a tükörben visszanéz rám,bár, ha így lenne,teljesen elégedett lennék.
Egy-kettő vers szerintem remek, emlékezetes, főképp a kötet első feléből, míg megint egy-kettő nem gyakorolt különösebb hatást rám. Ugyebár ahány ember, annyi ízlés, én inkább szeretem az elvontabb dolgokat, a kicsit mást, míg Ellyne a hétköznapokról írt pozitívan, negatívan egyaránt, olyan érzésekről, amik sokakban megfordulnak, de kevésbé öntik szavakba. Ennek megvan a közönsége, van erre szükség. Ezekben a szösszenetekben benne vagyunk mi magunk, és ha már ebbe belegondoltunk, már ad valamit a gyűjtemény. A vége pedig poénos lett.
Összességében a gyűjtemény kellemes volt, nem feltétlenül rendhagyó, de kellemes.
Biztos fogok még olvasni az írónőtől, érdekel a munkássága, érdekel, hogy milyen egy regénye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm szépen, ha megjegyzést írsz, minden vélemény számít nekem!