Scarf

{ Ellyne: Scarf }  

Nem gondoltam, hogy verses kötetről is hozok írást, de örülök neki, hogy kezem közé akadt Ellyne: Scarf c. gyűjteménye.

Olyan sok helyen láttam szembe jönni Ellyne: Scarf c. verses kötetét, míg végül megvettem és letöltöttem. Először is szeretném tisztázni, kevésbé olvasok verseket, kevés fog meg, de azokat viszont tudom értékelni. 

Amint befejeztem a 40 oldalas kis kötetet, az első gondolatom az volt: jópofa. 
A látvány (aka borító, fontok, kis képek és díszítő elemek a versek mentén) aranyos. Jó magam biztos letisztultabbá és elegánsabbá tettem volna a gyűjteményt, a versekhez egy serif típusú fontot választottam volna. De meglehet ez volt a cél direkt, a képek magában utalnak már valamire, lehet van erre szükség a mostani világban. A borító színárnyalata tetszik, megnyugtató, de rajta a motívumok nem sok mindenent mondanak. 

A tartalomhoz találtam egy verset a Scarfból, ami szerintem nagyszerűen leírja a kötetet: 

Nem mindig kell több száz oldal ahhoz, 

hogy valaki tudjon üzenni egy tartalmasat.

Azt persze nem mondom, 

hogy ez enyém pont az,

de szeretném azt hinni, 

legalább egy valakiben lyukat üt, 

és az nem az a személy, 

aki a tükörben visszanéz rám, 

bár, ha így lenne, 

teljesen elégedett lennék. 

Egy-kettő vers szerintem remek, emlékezetes, főképp a kötet első feléből, míg megint egy-kettő nem gyakorolt különösebb hatást rám. Ugyebár ahány ember, annyi ízlés, én inkább szeretem az elvontabb dolgokat, a kicsit mást, míg Ellyne a hétköznapokról írt pozitívan, negatívan egyaránt, olyan érzésekről, amik sokakban megfordulnak, de kevésbé öntik szavakba. Ennek megvan a közönsége, van erre szükség. Ezekben a szösszenetekben benne vagyunk mi magunk, és ha már ebbe belegondoltunk, már ad valamit a gyűjtemény. A vége pedig poénos lett.

Összességében a gyűjtemény kellemes volt, nem feltétlenül rendhagyó, de kellemes.

Biztos fogok még olvasni az írónőtől, érdekel a munkássága, érdekel, hogy milyen egy regénye. 

Milyen ital lenne a verses gyűjtemény? Forró csokoládé egy kevés sötét rummal (pl.: ez itt)